Alig egy hónap leforgása alatt a Portfolio gyűjtése szerint már az ötödik akcióterv-részletet jelentette be a kormány a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. Összeszedtük az eddigi lépéseket egy nagy listába, összesen 35 egyedi lépést gyűjtöttünk.
Megjelent az új bértámogatási rendszerhez kapcsolódó, sokak által várt tájékoztató, valamint a benyújtáshoz szükséges formanyomtatványok és nyilatkozatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Ezeket átvizsgálva az látható, hogy a már sok helyen és sokszor említett kritika mellett, miszerint a bértámogatás lehívása rendkívüli adminisztrációt igényel, újabb és jóval hangsúlyosabb kérdések merülnek fel az alkalmazhatóságáról.
Fajcsák Gábor, az RSM partnerének és adóüzletág-vezetőjének írását közöljük.
Schanda Tamás, György László és Bodó államtitkárok online háttérbeszélgtést tartottak az Innovációs és Technológiai Minisztériumból, melynek keretében ismertették a koronavírus-járvány ellen eddig meghozott gazdaságvédelmi intézkedéseket, azok részleteit. Az eseményen kiderült: a magyar Kurzarbeittal kapcsolatban vannak olyan alapelvek, amelyeken nem tudnak változtatni és nem a pénz elégetése a cél, hanem hogy a vállalkozások működjenek tovább. Többször hangsúlyozták, hogy a kormány nem ingyenpénzzel oldja meg a jelenlegi válságot, és hogy képes saját erőből, saját forrásokból kezelni azt. A bértámogatás alapvető módosításában, bővítésében reménykedő vállalkozások és érdekképviseletek csalódottak maradhatnak a mostani esemény után is.
A kormány újabb, elsősorban adóügyi intézkedésekről döntött a legutóbbi ülésén, és ezeket foglalta össze videójában Varga Mihály pénzügyminiszter.
Fontos döntéseket hozott szerdán a kormány, melyektől azt várják, hogy támogatják majd a belföldi turizmust a koronavírus-járvány miatti nehéz helyzetben – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A lépések elsősorban a SZÉP-kártyát népszerűségét növelhetik, így többen költhetik el belföldön a nyaralásra szánt összeget.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap mellett a legtöbb pénzt az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) csoportosítja át a kormány a költségvetésben a koronavírus-járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását célzó alapba – derül ki Gulyás Gergely csütörtöki felsorolásából.
A bezárásra kényszerült cégek teljeskörű támogatása, megmentése, ágazattól függetlenül. A munkahelyvédelmi bértámogatás rendszerének kiegészítése, nagyságrendjének növelése. A koronavírus-járvány miatt teljes leállásra ítélt vállalkozások valódi támogatása. A jelenlegi támogatási rendszer bonyolult, nem nyújt érdemi előnyt a hazai cégeknek - így lehet összefoglalni a magyar vállalkozói közösség véleményét a sajátos magyar Kurzarbeitról. Mindezek alapján kijelenthető: a járvány miatt hozott legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedés még a hatályba lépés előtt kudarcot vallott jelenlegi formájában.
Részletek a kormány gazdaságvédelmi akciótervével kapcsolatban címmel tart csütörtök délután online tájékoztatót az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Portfolio az eseményről élőben számol be.
A kiskereskedelmi különadóról szóló rendelet megjelenésével egy időben a Magyar Közlönyben kihirdette a kormány a hitelintézetek különadóját is.
A keddi Magyar Közlönyben a kormány kihirdette a kiskereskedelmi láncok különadójáról szóló rendeletet. A különadó sávos lesz, 500 milliós árbevétel felett kell fizetni, az online boltok sem ússzák meg.
Most nullázza le a kormány az elmúlt 200 év munkaügyi vívmányait, megfosztva minden joguktól a munkavállalókat – reagált felháborodva a Magyar Szakszervezeti Szövetség és több tagszervezete a kormány váratlan, különösen cinikus módon nagypéntekre időzített határozata, a 24 havi munkaidőkeret bevezetése ellen. Ez már a hamisítatlan rabszolgatörvény. A MASZSZ a holnapi – április 15-ei - VKF ülésen az előzetes egyeztetés nélkül hozott, különösen kegyetlen határozat visszavonását fogja követelni – olvasható a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség közleményében.
Egyedi jövedelemkompenzációban részesülnek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók a koronavírus-járvány miatt. A Via Credit elemzéséből most az is kiderül, hány cég jelentkezhet a támogatásra, kikre kérhető a támogatás és mindez várhatóan mekkora forrást fog felemészteni. Érdemes azzal kapcsolatban is képbe kerülni, hogy mit kell egy vállalkozásnak vállalnia a támogatásért cserébe és milyen apróbetűs részei vannak a kormányrendeletnek.
Palkovics László innovációs miniszter ígéretének megfelelően egyedi jövedelemkompenzációban részesülnek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók a koronavírus-járvány miatt. Gyors számításunkban azt is bemutatjuk, hány embert érinthet ez az intézkedés és mekkora költségvetési kiadással járhat.
Nagypénteken állt elő a kormány a német kurzarbeit mintájára bevezetett magyar bértámogatási program részleteivel. A Magyar Közlönyben ugyanis megjelent a koronavírus-járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv sokak által napok, hetek óta várt rendelete. Elöljáróban annyit mondunk: az elmúlt napokban lehűtött várakozásokhoz képest is sokan csalódottak lehetnek.
Lassítottuk a járványt, így időt nyertünk, de ne ringassuk magunkat abba a hitbe, hogy elkerülhetjük a tömeges megbetegedéseket, arra kell készülnünk, hogy ez meg fog történni – mondta el ma reggel Orbán Viktor az MR1 Kossuth Rádiónak nyilatkozva. A gazdaságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban hozzátette, hogy az optimista forgatókönyve szerint Magyarország néhány hónap múlva visszaáll az egyenes útra.
Amellett, hogy komoly gazdasági visszaeséssel számol már a kormány is, szeretné, ha a GDP 3 százaléka alatt maradna a költségvetés hiánya – mondta Varga Mihály a Bloombergnek. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy ehhez ugyanakkor nem ragaszkodnak mindenáron, ha a szükség úgy hozza, akkor hajlandók magasabb deficitet is elfogadni.
A kormány 3 százalékos gazdasági visszaeséssel számol 2020-ban – árulta el Varga Mihály pénzügyminiszter a Bloombergnek adott interjúban. A miniszter arról is beszélt, hogy szükség esetén készek módosítani a friss 2,7%-os költségvetési hiánycélon is.
Parragh László az ATV Egyenes beszéd című műsorában értékelte a kormány eddigi bejelentéseit és adott egy helyzetképet arról, hogy élik meg a mostani helyzetet a vállalkozások.
Május 1. A munka ünnepe. Jól vésse mindenki az eszébe ezt az időpontot, hiszen a koronavírus-mentőcsomag legfontosabb eleme ekkortól élesedik. Persze, azt még nem tudjuk, hogy milyen formában. Meg azt sem, hogy hányan mennek csődbe addig.
Rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. A folyó finanszírozású magyar nyugdíjrenszer jövőjét a gazdaság fejlődése mellett alapvetően négy kényszerítő tényező - a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási és a versenyképességi helyzet - határozza meg. A koronavírus-pandémia mindegyiket megzavarja, bár remélhetőleg csak ideiglenes jelleggel. A veszélyhelyzet elleni védekezés eszközei azonban sokkal hosszabb távú hatást gyakorolhatnak a jövőre, mint maga a járvány. Ilyen eszköz a tizenharmadik havi nyugdíj is.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
